Paraklisz
könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához
Pap: Áldott a mi Istenünk, öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké!
Nép: Ámen.
Szokásos kezdet,
142. zsoltár
Uram hallgasd meg imádságomat, / vedd füleidbe esedezésemet igazmondásod szerint, / hallgass meg engem igazságod szerint, — és ne szállj ítéletre szolgáddal, / mert egy élő sem igazul meg a te színed előtt, — mert az ellenség üldözé lelkemet, földig alázza életemet / sötétségbe helyez engem, mint a rég megholtakat. — És lelkem szorongatásban vagyon, / szívem megháborodott bennem. — Megemlékezem a régi napokról, elmélkedem minden cselekedetedről, / kezeid alkotmányairól elmélkedem. — Kiterjesztem hozzád kezeimet, / lelkem eped érted, mint a vízért szomjazó föld. — Hamar hallgass meg engem Uram, lelkem eleped, / ne fordítsd el tőlem orcádat, mert hasonló leszek a sírgödörbe menőkhöz. — Add, hogy korán halljam irgalmasságodat, / mert tebenned bízom. — Mutasd meg nekem az utat, melyen járjak, / mert tehozzád emelem az én lelkemet. — Ments meg engem ellenségeimtől, / Uram, tehozzád folyamodom. — Taníts meg engem akaratodat cselekednem, mert Istenem vagy, / a te jó lelked elvezet engem a biztos földre. — A te nevedért életet adsz nekem, Uram, / igazságod szerint kiviszed lelkemet a szorongatásból, — és irgalmad szerint elveszted ellenségeimet, és elveszted mind, akik szorongatják lelkemet, / mert én a te szolgád vagyok.
Hallgass meg engem igazságod szerint, / és ne szállj ítéletre szolgáddal. (kétszer) — A te jó lelked elvezet engem / a biztos földre.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, / most és mindenkor és örökkön-örökké! Ámen / Alleluja, Alleluja, Alleluja, dicsőség néked, Isten. Alleluja, Alleluja, Alleluja, dicsőség néked, Isten.
Pap: Isten az Úr és megvilágosít minket, áldott, ki az Úr nevében jő!
Nép: Isten az Úr...
Tropár, 4. hang:
Siessünk buzgón az Istenszülőhöz, / mi bűnösök, és lealázottak, / és boruljunk le, bűneinket töredelmesen megbánván, / lelkünk mélyéből kiáltsuk: / Könyörülj rajtunk, és segíts, ó Királynőnk! / Íme, bűneink tengerében mindjárt elveszünk, / ne hagyd védtelenül szolgáidat, / mert te vagy a mi egyedüli védelmezőnk.
Dicsőség... Most és...
Soha sem szűnünk meg, mi, méltatlanok, / hirdetni hatalmadat, Istenszülő, / mert ha te nem állottál volna mellénk könyörögve érettünk, / ki mentett volna meg minket oly sok veszélytől? / Ki őrzött volna meg bennünket mostanáig sértetlenül? / Nem hagyunk el téged, Királynőnk, / ki mindig megőrzöd szolgáidat minden bajtól, / mert te vagy a mi vigasztaló oltalmunk / és védelmünk, egyetlen áldott.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten a te nagy irgalmasságod szerint, / és könyörületességed sokasága szerint töröld el gonoszságomat! — Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, / és bűnömből tisztíts meg engem! — Mert elismerem gonoszságomat, / és bűnöm előttem vagyon mindenkoron. — Egyedül neked vétettem, / és gonoszt előtted cselekedtem. — Hogy igaznak találtassál beszédeidben, / és győzedelmes légy, midőn ítéltetel. — Mert íme, vétekben fogantattam, / és bűnökben fogant engem anyám. — Mert íme, az igazságot szereted, / a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem. — Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, / moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek. — Add, hogy örömöt és vigasságot haljak, / és örvendezzenek megalázott csontjaim! — Fordítsd el orcádat bűneimről, / és töröld el minden gonoszságomat! — Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, / és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben! — Ne vess el engem színed elől, / és Szentlelkedet ne vedd el tőlem! — Add vissza nekem üdvözítésed örömét, / és uralkodó lélekkel erősíts meg engem! — Megtanítom utaidra a gonoszokat, / és az istentelenek hozzád térnek. — Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, / és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat. — Uram, nyisd meg ajkaimat, / és szám a te dicséretedet fogja hirdetni! — Mert, ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna, / de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl. — Áldozat Istennek a kesergő lélek, / a töredelmes és alázatos szívet, ó Isten, nem veted meg. — Cselekedjél, Uram, kegyesen jóakaratodból Sionnal, / hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai! — Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, / az ajándékokat és égőáldozatokat, / akkor tesznek oltárodra borjakat.
Kánon, 8. hang:
I. A vizen áthaladván szárazon, / és az egyiptomi fogságból kiszabadulván, / fölkiálta Izrael: / A mi szabadító Istenünket dicsőítsük!
III. Uram, a mennyeknek teremtője / és az Anyaszentegyháznak alkotója, / te erősíts meg engem szeretetedben! / Végkívánságom / és a híveknek megerősítője, / egyetlen Emberszerető!
IV. Hallám, Uram, / gondviselésed titkát, / megértem munkáidat / és dicsőítem Istenségedet.
V. Világosíts fel minket parancsaiddal, Urunk, / és a te magas karoddal / békességedet add meg nekünk, / egyetlen Emberszerető!
VI. Imádságomat kiöntöm az Úr elé, / és elbeszélem neki az én nyomorúságomat, / mert gyötrelemmel tele az én lelkem, / és életem közel van a sírhoz, / s fölsóhajtok, mint Jónás: / A romlásból, Isten, vezess ki engem!
Konták, 6. hang:
A keresztények megszégyenülhetetlen pártfogója, / a Teremtő előtt a mi változhatatlan közbenjárónk, / Istenszülő Szűz, / ne vesd meg a mi bűnös ajkainkról eredő imádságunkat, / de mint jóságos, előzz meg minket segítségeddel, / kik hozzád buzgón fohászkodunk, / figyelmezz a mi imádságunk szavára, / és siess a te engesztelő pártfogásoddal, / könyörögvén az Úrhoz érettünk, / mint a te hűséges tisztelőidért.
Ikosz:
Kívüled nincs más segítségünk, / nincs más reményünk, legtisztább Szűz. / Te légy a mi segítségünk, / benned remélünk, és téged dicsőítünk, / mi, a te szolgáid, / ne engedj megszégyenülnünk!
Pap: Figyelmezzünk! Békesség † mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!
Prokimen, 4. hang (Zsolt 44,18):
Hirdetni fogjuk nevedet nemzedékről nemzedékre!
Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram, irgalmazz!
Pap: Mert szent vagy te, mi Istenünk, és téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Pap: Minden lélek dicsérje az Urat! (Zsolt 150,6).
Nép: Minden lélek dicsérje az Urat!
Pap: Hogy a szent evangélium meghallgatására méltónak találtassunk, békességben könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram, irgalmazz, irgalmazz!
Pap: Békesség mindnyájatoknak!
Nép: És a te lelkednek.
Pap: Bölcsesség, igazhívők, hallgassuk a szent evangéliumot! Szent Lukács evangéliumának olvasása.
Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!
Pap: Figyelmezzünk!
Ama napokban: Fölkelvén Mária, sietve méne a hegyes tartományba, Júda városába. És beméne Zakariás házába és köszönté Erzsébetet. És lőn, amint hallotta Erzsébet Mária köszöntését, röpöse méhében a magzat, és betelék Erzsébet Szentlélekkel, és nagy szóval fölkiálta és mondá: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! És honnét vagyon az nekem, hogy az én Uramnak anyja jöjjön hozzám? Mert íme, amint köszöntésed szava füleimbe jött, a magzat örvendve röpöse az én méhemben És boldog vagy, ki hittél, mert beteljesednek mindazok, mik neked mondattak az Úrtól. És mondá Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat és örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát, íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék. Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek szent az ő neve. – Mária pedig nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatére házába. (Lk 1,39-49.56)
Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!
Dicsőség… 6. hang:
Atya, Ige és Lélek, / szentséges Szentháromság, / tisztíts meg minket a mi bűneink sokaságától.
Most és...
A legszentebb Istenszülőnek imádságai által, / irgalmas Urunk, / tisztíts meg minket a mi bűneink sokaságától.
Elővers (Zsolt 50,3): Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!
Ne hagyj engem, legszentebb Királynőm, / emberi védelemre, / de fogadd el szolgádnak könyörgését: / Íme, kínok gyötörnek, / s már nem is tűrhetem a gonosznak kísértő nyilazásait, / védelmet magamnak nem szereztem, / s nincs hová menekednem; / indulataim által mindig legyőzetve, / nincs rajtad kívül más vigasztalóm. / Ne vesd meg hát kérésemet, / ki a világnak Királynője, / a hívőknek reménye és gyámolítója vagy, / de tedd azt foganatossá, / s légy üdvöm eszközlője.
VII. A Júdeából származott ifjak / hajdan Babilonban a háromsági hittel / a kemence lángját taposták, énekelvén: / Atyáinknak Istene, áldott vagy te!
VIII. A mennyei Királyt, / kit az angyali hadak énekelnek, / dicsérjétek és magasztaljátok / mindörökké!
IX. Valóban Istenszülőnek vallunk téged, / tisztaságos Szűz Mária, / kik általad üdvözülünk, / a testnélküli angyali karokkal magasztalván téged.
Valóban méltó dicsérni téged, Istenszülő, / a boldogságost és szeplőtelent / és a mi Istenünknek anyját. / Ki a keruboknál tiszteltebb / és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, / Ki az Istent, az Igét / sérülés nélkül szülted, / téged valóságos Istenszülő magasztalunk!
Sztihirák, 2. hang (mintadallam):
Mindazokért / imádkozol, ó, jóságos Szűz Mária, / kik hittel menekülnek erős védelmed alá, / mert Isten előtt hatalmasabb közbenjárónk nincsen, / ki minden bajunkban és szorongatásunkban mentene bennünket. / Azért / mi, sok bűnnel terhelt szolgáid / hozzád esedezünk: / Magasságbeli Istenünknek Anyja, / ments meg minket minden bajunkból, mint a te tisztelőidet!
Elővers (Zsolt 44,18): Hirdetni fogjuk nevedet nemzedékről nemzedékre.
Minden / szenvedőnek öröme, / üldözöttek pártfogója, / szegények táplálója, / jövevények vigasza, / háborúságban szenvedők menedéke, / betegek látogatója / s minden / sínylődőnek oltalma és védelme, / öregeknek támogatója, / magasságbeli Istennek Anyja, / tisztaságos Szűz Mária, / kérünk, légy rajta, / hogy üdvözüljenek a te híveid!
Erővers (Zsolt 44,11): Halljad, leányzó, lásd és figyelmezz reánk!
Üdvözlégy, / tisztaságos Szűz Mária, / Krisztus Királyunknak tisztelendő kormánypálcája! / Üdvözlégy, ki a titkos szőlőgerezdet sarjaztad! / Üdvözlégy, mennynek ajtaja / és megéghetetlen bokor! / Üdvözlégy, / egész világra fénylő világosság! / Üdvözlégy, mindnyájunk öröme! / Üdvözlégy, híveknek üdvössége! / Üdvözlégy, minden keresztények / pártfogó asszonya és menedéke!
Dicsőség... Most és... 8. hang:
Üdvözlégy, az egész mindenségnek dicséretes ékessége! / Üdvözlégy, az Úrnak hajléka! / Üdvözlégy megárnyékozott hegy! / Üdvözlégy, mindnyájunk menedéke! / Üdvözlégy, arany gyertyatartó! / Üdvözlégy, igazhitűeknek tisztelendő dicsősége! / Üdvözlégy, Mária, / Krisztus Istenünknek anyja! / Üdvözlégy, paradicsomkert! / Üdvözlégy, isteni asztal! / Üdvözlégy, sátor! / Üdvözlégy, aranyfogantyú! / Üdvözlégy, mindnyájunknak bizodalma!
Háromszorszent, Miatyánk, Mert tied az ország... Ámen.
Tropár, 6. hang
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, / mert mentségünkre nem lévén szavunk, / ezen könyörgést, mint Uralkodónak, / mi, bűnös szolgáid, / néked ajánljuk, könyörülj rajtunk!
Dicsőség...
Uram, könyörülj rajtunk, / mert benned bízunk, / ne haragudjál reánk nagyon, / se ne emlékezzél bűneinkről, / de tekints reánk most is, mint kegyelmes, / ments meg minket ellenségeinktől: / mert te vagy a mi Istenünk, / és mi a te néped, / mindnyájan kezed művei, / s nevedet hívjuk segítségül.
Most és...
Az irgalom ajtaját nyisd meg nékünk, áldott Istenszülő Szűz, / kik benned remélünk, / el ne tévedjünk, / de szabaduljunk általad a bajoktól, / mert te vagy a keresztény nép üdvössége!
Pap: Könyörülj rajtunk, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Könyörögjünk még, hogy őrizze meg Isten ezt a várost (községet) s minden várost, községet és vidéket az éhségtől, mirigyhaláltól, földrengéstől, vízáradástól, jégveréstől, tűzvésztől, háborútól, idegenek betörésétől és minden belvillongástól. És hogy a jóságos és emberszerető Isten irgalmas, jóakaratú s engesztelékeny legyen irántunk, s hárítsa el tőlünk ellenünk támadt összes haragját, mentsen meg minket a reánk nehezedő igazságos megfenyítéstől, és könyörüljön rajtunk!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Esedezünk még hozzád, Urunk, Istenünk, szabadítsd meg szolgáidat minden szenvedéstől, bajtól, haragtól és szükségtől, és bocsásd meg minden szándékosan vagy akaratlanul elkövetett vétkezéseinket. Mondjuk mindnyájan, Uram, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Esedezünk még hozzád, Urunk, Istenünk, hallgasd meg bűnös ajkainkról eredő imáinkat: Kegyelmezz szolgáidnak s minden igazhitű kereszténynek! Megszánva bennünket, Urunk, bocsásd meg bűneink sokaságát, és mutasd meg, mint jóságos, szolgáidon megmérhetetlen kegyelmedet! Fordítsd el igazságosan ránk nehezedő haragodat! Gyorsan hallgass meg minket és kegyesen könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Hallgass meg minket, Isten, mi Üdvözítőnk, a földkerekség összes határain és a messze tengereken levők reménysége! És te, irgalmas Urunk, légy irgalmas hozzánk, bűnösökhöz és könyörülj rajtunk; mert kegyelmes és emberszerető Isten vagy s téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Ó, áldott Királynőnk, ki az emberi nem védpajzsa és minden hozzád folyamodó menedéke vagy! Tudom, irgalmas Asszonyunk, valóban tudom, hogy szörnyen vétkeztem, és megharagítottam a test szerint tőled született jóságos Istent. Ámde sok előttem az olyanok példája, kik már előbb fölharagították az ő jólelkűségét, mint a vámosok, a bűnös asszonyok és mások, kik mégis, bűnbánat és bűneik megvallása által megnyerték azok bocsánatát. Ezeket, kik megnyerték az ő irgalmasságát, ezeket állítom példa gyanánt bűnös lelkem szemei elé, és az Istennek általuk elért, valóban nagymérvű irgalmasságára tekintve én is, bár bűnös vagyok, bűnbánatot tartva, ó, irgalmas Királynőnk, kegyességedhez bátorkodom menekülni. Nyújtsd segélyül kezedet, eszközöld ki Fiadnál, Istenednél, súlyos bűneim bocsánatát!
Hiszem és vallom, hogy az, kit szültél, a te Fiad, valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, az élők és holtak bírája, ki mindenkinek tettei szerint megfizet. Hiszem és vallom, hogy te, valódi Istenszülő, az irgalmasság forrása, a siránkozók vigasztalása, az elveszettek megtalálása, valamint Fiad előtt hatalmas és állhatatos közbenjárónk vagy, ki fölöttébb szereted az emberi nemet és kezeddel vezérelsz a bűnbánat útjáNép: Mert nincs az emberek számára kívüled sem segély, sem védelem, irgalmas Asszonyunk. Benned bízván ugyanis senki meg nem szégyenült, és ki általad kérte az Istent, senki el nem hagyatott.
Végtelen kegyességedre kérlek tehát, nyisd meg számomra irgalmasságod ajtaját, ki eltévelyedtem és a sötétség mélyébe estem! Ne vess meg, bárha beszennyeződtem! Ne űzz el, bárha bűnös vagyok! Ne hagyj el engem, gyarló embert, kit végveszélybe sodort a gonosz ellenség! Hanem kérleld meg a tőled született Istent, bocsássa meg nagy bűneimet és szabadítson ki bajaimból, hogy én is a bocsánatot nyert megigazultakkal együtt énekeljem és dicsőítsem a tőled született Isten végtelen kegyességét, s téged, mint az én mindenkori és megszégyenülhetetlen védelmemet, a mostani életben s a vég nélküli örökkévalóságban! Ámen.
Dicsőséges Istenszülő, mindenkorszűz Mária, Krisztus Istenünknek anyja, fogadd el a mi imádságainkat, és mutasd be azokat Fiadnak, a mi Istenünknek, hogy világosítsa meg s éretted üdvözítse lelkünket!
Bizodalmam az Atyaisten, menedékem a Fiúisten, védelmezőm a Szentlélekisten Szentháromság, egy Istenünk, dicsőség néked!
Pap: Dicsőség néked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked!
Nép: Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké! Ámen. Uram, irgalmazz! (3-szor) Adj áldást, Uram!
Pap: Krisztus, igaz Istenünk, az ő legtisztább Anyjának, szent és isteni ihlettségű atyáinknak és minden szenteinek esedezései által könyörüljön rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető!
Nép: Ámen.
Pap: Az Úr áldása reátok az ő kegyelmével és emberszeretetével mindig, most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Vélemény, hozzászólás?